Október közepén az egyik Fő utcai virágárusnál fűszernövény-magvakra bukkantam. Petrezselyem, snidling, bazsalikom, levendula, és még számtalan más fűszer magvaira. Úgy döntöttem, hogy próbát teszek velük, ugyanis a manapság egyre gyakrabban látható, szupermarketek zöldségosztályain vásárolható cserepes fűszerek nem túl időtállóak, főként akkor, ha az embernek nincs egy valamire való erkélye...

A levendulamagvaknak különösen megörültem, hiszen már hónapok óta keresgéltem, hol is juthatnék hozzá. Minden változatát nagyon szeretem, a szárított növényből illatosítót, friss virágaiból parfümöt, fürdőolajat szoktam készíteni.

Friss állapotában hajtásainak alsó, leveles része apróra szeletelve fűszerként is kiváló, a halak, borjú és birkahúsokon nagyon jól érvényesül különleges íze, de salátákba aprítva is finom. Arra kell csak vigyázni, nehogy eltúlozzuk. A levendulának ugyanis csekély illóolajtartalma ellenére nagyon erős íze van.

Körülbelül harminc magocska volt a tasakban. Igyekeztem jól szétszórva, egy közepesnél kicsit nagyobb méretű cserépben elvetni. Nagyon fontos, hogy a magokra nem szabad vastag földrétegnek kerülnie, különben nem hajtanak ki!

Tehát először a földet, majd a magokat helyezzük el, végül könnyű ujjal kicsit belenyomkodjuk a magvakat a talajba. Mindenütt azt olvastam, hogy a levendula szárazságtűrő és -szerető növény, ezért már az alapföldet sem frissítettem vízzel, amikor elhelyeztem őket benne, illetve úgy döntöttem, hetente csak egyszer öntözöm.

Na, ezt nem kellett volna! Eleinte ugyanis minden előbukkanó kis hajtás elhalt valamiért.

A levendula eleve nagyon megfontolt, nem éppen hamari növény, három héten keresztül semmi nem történt a cserépben. Már-már attól tartottam, hogy elrontottam valamit. Három héttel az ültetés után azonban egyre-másra bújtak ki a kis hajtások, de mindegyik elpusztult pár napon belül. Ekkor váltottam át a kétszeri locsolásra, ami szinte azonnal meghozta a hatását. A kis hajtások megerősödtek, azóta folyamatosan nőnek és életben is maradnak! Egyikük tegnapelőtt levetette a kis barna védőburkát is, így megszületett az első palántám!

Ha minden jó megy, és Isten is úgy akarja, hogy megmaradjon, jövő héten átültetem egy másik cserépbe, ugyanis nagy helyet igényel majd kifejlett korában. Átlagosan 20-30 cm-es bokrok fejlődnek ki belőlük. Talán jövőre már levendulától fog illatozni az egész lakás! Leendő cserjém növekedéséről természetesen folyamatosan beszámolok majd!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.